Színkeverés elméletben és gyakorlatban 1. rész
Mire jó a színkeverés? Miért jó ismerni a színek elméletét, nem elég, ha megveszem a kedvenc színeimet? Annyi gyönyörű színű selyemfestéket lehet kapni!
A selyemfestő belső látomása alapján dolgozik, mint minden művész. Az összetett alkotási folyamatban fontos, hogy a belül látott színeket meg tudja valósítani a selymen!
Az alkotás során ihlet alapján dolgozunk, de jöhetnek elbizonytalanodások – ezeken átsegíthetnek a biztos alapok.
Mire jó a színkeverés?
- Elképzeléseink megvalósítása
- Kevés színből is előállíthatjuk a színek millióit
- Saját, ránk jellemző színpalettát állíthatunk elő,
- Függetlenné válunk a festékgyár aktuális színeitől
- Megismerjük a színek törvényszerűségeit.
- Gyakorlatot szerzünk a színekkel való munkában, színérzékenységünk növekszik.
Színelmélet
Régóta kutatják a színek, a fény tulajdonságait, törvényszerűségeit az emberek. Mitől látunk színeket? Hogyan bomlik a fehér fény színekre? A festékanyagok hogyan viselkednek? Hogyan jön létre a számtalan szín? Mindannyian emlékszünk a prizmás kísérletre: a fehér fénysugár a prizmán áthaladva a szivárvány színeire bomlik. A fehér fény a teljesség, minden színt tartalmaz.
Festékanyagokkal, különféle pigmentekkel is nagyon régóta folynak kísérletek, születnek újabb és újabb receptek a színek előállítására. A jelenlegi általánosan használt színelmélet Goethe színkörén alapul, amit a múlt században J. Itten dolgozott ki és fejlesztet tovább. Jelenleg elterjedt a jobbagyféltekés rajzolás kidolgozójának, Betty Edwards-nak színkeverési gyakorlata, amely szintén a színkörön alapul és elsősorban akrilfestésre van kihegyezve.
Színkör
- 3 alapszín: sárga, vörös, kék – az elsődleges színek. Ha ilyen színű fényeket összekeverünk, fehér fényt kapunk. Ha selyemfestékeket keverünk össze, akkor szürkés-barnás árnyalatok jönnek létre.
- Másodlagos színek: narancs, lila, zöld. Az elsődleges színek keveréséből jönnek létre.
- Harmadlagos színek. Az elsődleges és a másodlagos színek keveréséből jönnek létre, pl. sárgás narancs, vöröses narancs.
A színkör színeinek tulajdonságai
- Komplementer
- Hideg-meleg színek
- Hasonló színek
- Harmonikus hármasok
- Színerősség
- Fénytelítettség, tónus
Komplementer színek
A színkörben egymással szemben lévő színek komplementer színek (kiegészítő színek), ha fény formában keverjük össze őket, akkor fehér fényt kapunk. (Ha selyemfestékeket keverünk össze, akkor szürkés-barnás színek jönnek létre.) Egymás mellé festve harsányak, kiemelik egymást.
Hideg-meleg színek
A színkör sárga-lila tengelyének jobb oldalán lévő színek a meleg színek, a bal oldalán levők a hideg színek. Legmelegebb a narancs, leghidegebb vele szemben a kék. A többi színnek vannak melegebb és hidegebb árnyalatai, pl. a vörös színnek vannak melegebb (narancshoz közelítő) és hidegebb (lilához közelítő) árnyalatai.
Hasonló színek
A színkörben egymás mellett elhelyezkedő színek, amelyek egymással finom harmóniát képeznek. Pl. kékek- türkizek-zöldek.
Harmonikus hármasok
A 3 alapszín a színkörben egyenlő oldalú háromszög csúcsainál helyezkedik el. Ha ezt a háromszöget elforgatjuk, akkor a csúcsok mindig egymással harmonikus színhármasokra mutatnak, amelyeket összekeverve (fényként) fehér színt kapunk.
Színerősség (élénk-tompa)
Minden szín legerősebb fokozata a színkör tiszta színe. Ha szeretnénk tompítani a szín erősségén, akkor a komplementer színpárjával keverhetjük.
Fénytelítettség, tónus (sötét-világos, fény-árnyék)
A színkör színeit világosíthatjuk úgy, hogy fehérrel keverjük (selyemfestékek esetében vízzel), ezáltal világosabb árnyalatok jönnek létre, egészen a fehérig. Sötétíteni pedig fekete hozzáadásával tudjuk, egészen a feketéig.
Színek a művészi munkában. Mit fejeznek ki a színek?
A színeket használhatjuk:
- Impresszív módon – amikor a megfigyelt jelenségeknek a színeit adjuk vissza. Pl. évszakok, növények, tájak realisztikus festése.
- Expresszív módon – amikor érzelmeket szeretnénk kifejezni, érzelmeket kelteni. Bizonyos színek bizonyos érzelmekhez tartoznak, gondoljunk csak a harag vörösére, a nyugalom égkékjére, a nap melegének aranyára. (Ide tartozik a színterápia is.)
- Szimbolikusan – amikor meghatározott színeknek meghatározott jelentést tulajdonítunk. Pl. Európában a gyász színe a fekete. (A csakra színek szerinti színezés is ide tartozik.)
"A szín: élet. Színek nélkül halott lenne a világ. Őseszmék a színek, a kezdettől fogva való színtelen fénynek és ellentétpárjának, a színtelen sötétségnek a gyermekei. Mint láng a fényt, úgy hozza létre a fény a színeket. A színek a fény gyermekei, a fény pedig a színek anyja. A fény, a világnak ez az ősjelensége a világ szellemét és eleven lelkét nyilatkoztatja ki a színekben." (J. Itten)
Ajánlott irodalom: J. Itten: A színek művészete B. Edwards: Színes jobb agyféltekés rajzolás
