Színkeverés elméletben és gyakorlatban 1. rész

Színkör, tanfolyami alkotás
már16

Színkeverés elméletben és gyakorlatban 1. rész

Mire jó a színkeverés? Miért jó ismerni a színek elméletét, nem elég, ha megveszem a kedvenc színeimet? Annyi gyönyörű színű selyemfestéket lehet kapni! 
A selyemfestő belső látomása alapján dolgozik, mint minden művész.  Az összetett alkotási folyamatban fontos, hogy a belül látott színeket meg tudja valósítani a selymen! 
Az alkotás során ihlet alapján dolgozunk, de jöhetnek elbizonytalanodások – ezeken átsegíthetnek a biztos alapok.

Mire jó a színkeverés?

  • Elképzeléseink megvalósítása
  • Kevés színből is előállíthatjuk a színek millióit
  • Saját, ránk jellemző színpalettát állíthatunk elő,
  • Függetlenné válunk a festékgyár aktuális színeitől
  • Megismerjük a színek törvényszerűségeit.
  • Gyakorlatot szerzünk a színekkel való munkában, színérzékenységünk növekszik.

Színelmélet

Régóta kutatják a színek, a fény tulajdonságait, törvényszerűségeit az emberek. Mitől látunk színeket? Hogyan bomlik a fehér fény színekre? A festékanyagok hogyan viselkednek? Hogyan jön létre a számtalan szín? Mindannyian emlékszünk a prizmás kísérletre: a fehér fénysugár a prizmán áthaladva a szivárvány színeire bomlik. A fehér fény a teljesség, minden színt tartalmaz.

Festékanyagokkal, különféle pigmentekkel is nagyon régóta folynak kísérletek, születnek újabb és újabb receptek a színek előállítására. A jelenlegi általánosan használt színelmélet Goethe színkörén alapul, amit a múlt században J. Itten dolgozott ki és fejlesztet tovább. Jelenleg elterjedt a jobbagyféltekés rajzolás kidolgozójának, Betty Edwards-nak színkeverési gyakorlata, amely szintén a színkörön alapul és elsősorban akrilfestésre van kihegyezve. 

Színkör Liza

Színkör

  • 3 alapszín: sárga, vörös, kék – az elsődleges színek. Ha ilyen színű fényeket összekeverünk, fehér fényt kapunk. Ha selyemfestékeket keverünk össze, akkor szürkés-barnás árnyalatok jönnek létre.
  • Másodlagos színek: narancs, lila, zöld. Az elsődleges színek keveréséből jönnek létre.
  • Harmadlagos színek. Az elsődleges és a másodlagos színek keveréséből jönnek létre, pl. sárgás narancs, vöröses narancs.

A színkör színeinek tulajdonságai

  • Komplementer
  • Hideg-meleg színek
  • Hasonló színek
  • Harmonikus hármasok
  • Színerősség
  • Fénytelítettség, tónus

Komplementer színek

A színkörben egymással szemben lévő színek komplementer színek (kiegészítő színek), ha fény formában keverjük össze őket, akkor fehér fényt kapunk. (Ha selyemfestékeket keverünk össze, akkor szürkés-barnás színek jönnek létre.) Egymás mellé festve harsányak, kiemelik egymást.

Hideg-meleg színek

A színkör sárga-lila tengelyének jobb oldalán lévő színek a meleg színek, a bal oldalán levők a hideg színek. Legmelegebb a narancs, leghidegebb vele szemben a kék. A többi színnek vannak melegebb és hidegebb árnyalatai, pl. a vörös színnek vannak melegebb (narancshoz közelítő) és hidegebb (lilához közelítő) árnyalatai.

Hasonló színek

A színkörben egymás mellett elhelyezkedő színek, amelyek egymással finom harmóniát képeznek. Pl. kékek- türkizek-zöldek.

Harmonikus hármasok

A 3 alapszín a színkörben egyenlő oldalú háromszög csúcsainál helyezkedik el. Ha ezt a háromszöget elforgatjuk, akkor a csúcsok mindig egymással harmonikus színhármasokra mutatnak, amelyeket összekeverve (fényként) fehér színt kapunk.

Színerősség (élénk-tompa)

Minden szín legerősebb fokozata a színkör tiszta színe. Ha szeretnénk tompítani a szín erősségén, akkor a komplementer színpárjával keverhetjük.

Fénytelítettség, tónus (sötét-világos, fény-árnyék)

A színkör színeit világosíthatjuk úgy, hogy fehérrel keverjük (selyemfestékek esetében vízzel), ezáltal világosabb árnyalatok jönnek létre, egészen a fehérig.  Sötétíteni pedig fekete hozzáadásával tudjuk, egészen a feketéig. 

Komplementer színek, tompítás. Tanfolyami alkotás.

Színek a művészi munkában. Mit fejeznek ki a színek?

A színeket használhatjuk:

  • Impresszív módon – amikor a megfigyelt jelenségeknek a színeit adjuk vissza. Pl. évszakok, növények, tájak realisztikus festése.
  • Expresszív módon – amikor érzelmeket szeretnénk kifejezni, érzelmeket kelteni. Bizonyos színek bizonyos érzelmekhez tartoznak, gondoljunk csak a harag vörösére, a nyugalom égkékjére, a nap melegének aranyára. (Ide tartozik a színterápia is.)
  • Szimbolikusan – amikor meghatározott színeknek meghatározott jelentést tulajdonítunk. Pl. Európában a gyász színe a fekete. (A csakra színek szerinti színezés is ide tartozik.)

"A szín: élet. Színek nélkül halott lenne a világ. Őseszmék a színek, a kezdettől fogva való színtelen fénynek és ellentétpárjának, a színtelen sötétségnek a gyermekei. Mint láng a fényt, úgy hozza létre a fény a színeket. A színek a fény gyermekei, a fény pedig a színek anyja. A fény, a világnak ez az ősjelensége a világ szellemét és eleven lelkét nyilatkoztatja ki a színekben." (J. Itten)

Ajánlott irodalom: J. Itten: A színek művészete B. Edwards: Színes jobb agyféltekés rajzolás

Ha a színkeverés tanfolyam érdekel, kattints ide.

Korábbi tanfolyamokon készült alkotások képei.

Színkör Liza
Színkör tanfolyami
Színkör sablon
Színkör kendő
Színkör sál