
Lesz, ami lesz
Mostanában többször hallottam tanítványaim szájából, hogy „Már nem tervezem el, mit szeretnék festeni, mert úgysem az lesz.”
És úgy néznek rám, mint aki megtanulta a leckét, várják a helyeslő bólogatásom…
Én meg nem is tudom, sírjak-e vagy nevessek.
Tapasztalataim alapján alakult ki a véleményem, lehet velem vitatkozni, hátha Ti másképp látjátok! Amikor valaki elkezd selyemre dolgozni, akkor érvényes a tanács: engedd el az elvárásaidat és hagyd, hogy a selyem vezessen! És nyugodj meg, ne görcsölj rá, mert a selyemfestést nem lehet elrontani – nem biztos, hogy az elképzelésed szerint alakulnak a dolgok, de biztos valami klassz dolog sül ki belőle. Ebben a tanuló fázisban a selyem és a festékek viselkedésének megfigyelése, a tapasztalat az, amiből a legtöbbet tudunk tanulni – a festésről és magunkról. És persze, gyönyörű lesz, nem lehet más, mert az alapanyagok gyönyörűek és benne van a koncentrált figyelem energiája. Ilyenkor nem szerencsés, ha valaki pl. egy fénykép után kezd dolgozni, és mindenáron azt a kinézetet szeretné megvalósítani a selymen. Tehát jó, ha van egy elképzelés – színek, hangulat, formák nagyjából – de érdemes hagyni, hogy a selymen a történések is beleszólhassanak, hogyan alakul a munkánk, ne akarjuk mindenáron „javítani”. Pl., ha odapöttyen egy szín, ahová nem terveztük, akkor belekomponálhatjuk a képbe.
De a tanács nem örökérvényű! Ahogy egyre tapasztaltabbak vagyunk, úgy egyre jobban tudjuk irányítani a folyamatot, és igenis, szükségünk van egy előzetes terve, annál is inkább, mert a selyemfestésben a spontán alakulás mellett a tervezettség (lépésről-lépésre haladás) alapvető fontosságú! Szóval, nem szerencsés, ha a görcsös akarásból a ló túloldalára esve felhagyunk a tervezéssel. Ha csak firkálunk, pacsmagolunk – az is egy élvezetes dolog, de a fejlődéshez célszerű innen tovább lépni.
Korábban egy éves tanfolyam utolsó napjának végén, az összegzésben mesélte valaki, hogy a kollégái megkérdezték tőle, hogy valamilyen önfejlesztő tanfolyamra jár-e, mert az utóbbi időben annyit változott.
Az a véleményem, hogy nagy szükségünk van tervre, látni előre a lépéseket, hogyan valósítjuk meg az alkotásunkat. Emellett szükségünk van rugalmasságra, önbizalomra, hogy a nem tervezett történések is beleilleszthetők a tervünkbe, kiegészítik, néha kifejezetten kiteljesítik azt.
Azt hiszem, a selyemfestés fejlesztő, önfejlesztő, önbizalom építő hatása épp ebben rejlik.
Aki kedvet kapott a selyemfestés kipróbálásához, a kezdő selyemfestő tanfolyamokról itt talál bővebb információt, gyakorlottabb olvasóimnak pedig az alkotónapokat ajánlom, melyek remek alkalmat biztosítanak feltöltődéshez és kísérletezéshez.