Selyemfestés a próbálkozástól az önálló alkotásig

Alkotás és másolás a selyemfestésben

A selyemfestés nagyon megengedő, nagyon tág lehetőségeket biztosít a festésre. Lehetsz teljesen kezdő vagy festhetsz már évtizedek óta, mindig izgalmas, újszerű és gyönyörű! A festési folyamatnak két fontos összetevője van. Az egyik a technika: ezek az anyagok, festékek hogyan viselkednek, hogyan kell velük bánni? A másik az elképzelés, a szándék: mit szeretnék megjeleníteni a selymen?

1. “Próbálkozás” – játék a technikákkal.

Selyemfestés technikák tanulásának első lépése.  

Selymen kipróbáljuk a különféle festékeket, alapanyagokat, alapozót, sót, kontúrokat, ecseteket. A játék, próba során a kapott instrukciók alapján az intuícióinkra támaszkodunk, „érzésből” használjuk a színeket, formákat, mindig azokat, amelyek leginkább vonzóak, amelyek tetszenek. Tapasztalatainkból tanulunk, felfedezzük magunknak, milyen módszernek milyen hatásai vannak. Nem egy konkrét elképzelést követünk, hiszen ebben a fázisban még nem ismerjük a lehetőségeket, hanem látva azt, ami a selymen alakul, követjük a jó érzéseinket. Az elkészült selyem szépsége önálló alkotássá teszi a próbadarabot. Az új technikák tanulásához elengedhetetlen ez a hozzáállás!

2. Festés sablon alapján

Használhatunk valamilyen vonalas rajzot, minta tervet, mandalamintát stb.

1. Az egyik legkönnyebb alkotási forma.
2. Használhatom a festékek viselkedésének tanulási fázisában, ez teret biztosít a tanuláshoz.
3. Akkor, amikor rövid idő áll rendelkezésemre a festéshez, a tervezés idejét megspórolhatom.
4. Akkor, amikor csak a festést, a színeket szeretném élvezni, feltöltődni a színekből, élvezni a festési folyamatot.
5. Amikor egy adott mintát szeretnék kifesteni (pl. kedvenc motívum, csakra mandala).

Az elkészült munkához publikáláskor tüntessük fel a minta alkotójának nevét!

Mire jó?

• Könnyedén, rövid idő alatt készül el a selyem.
• Élvezet, harmónia megélése, könnyedén.
• Feltöltődés.

3. Másolási folyamat lépései (100%-os másolás)

1. Az elkészült munkához publikáláskor tüntessük fel az eredeti mű alkotójának nevét!
2. Megnézem alaposan a kész képet, felnagyítom megfelelő nagyságúra, hogy minél jobban megfigyelhessem a részleteket.
3. Tervezés elméletben: hogyan épül fel a kép, a festő milyen lépésekben hozta létre?
4. Módszerek.
5. Átrajzolom a selyemre
6. Színvázlatot készítek, megkeresem, kikeverem a megfelelő színeket.
7. Festés: miközben festem a képet, folyamatosan összehasonlítom az eredeti alkotással, igyekszem minél hasonlóbbá tenni hozzá.

Mire jó?

• Tanulás, tapasztalatszerzés a technikáról, a művészetről.
• Módszereket megtanulni.
• Nagy művészek szín és kompozíciós módszereit tanulmányozni
• Ízlésünk, szín és forma érzékenységünk csiszolódik, egyre inkább látunk is, nem csak nézünk.
• Amíg ízlésünk nem áll biztos alapokon, kerüljük a „giccses” témákat! Nagyon könnyű átcsúszni a giccsbe másoláskor, ha pedig a témaválasztásunk eleve szerencsétlen, akkor szinte biztosan ilyenné válik alkotásunk. (Pl. naplemente, hattyúk stb.)
• Vannak festők, akik szeretnek másolni, mások pedig nem, ez hozzájárulhat a tanulási folyamathoz, de el is hagyható.

4. Festés inspiráció alapján  

Nem másolás, hanem a kiindulási kép egyes részleteit használjuk fel az alkotásban. Például ide tartozik a mandala minták kifestése is. Az elkészült munkához publikáláskor tüntessük fel az eredeti mű alkotójának nevét!

Megfigyelem a kiindulási képet, megfigyelem, hogyan hat rám, mi az, ami megfog belőle, milyen érzést kelt.

Érzéseimnek megfelelően átalakítom – átrajzolom, átszínezem, ügyelve, hogy az eredeti „érzet” megmaradjon, vagy erősödjön, kifejező legyen a festményem. Lépései megegyeznek az ihletett alkotási folyamat lépéseivel.

Mire jó?

• Ugyanaz, mint az ihletett alkotás, de erősen hat még az önismeret, önkifejezés terén.
• Az eredeti alkotáshoz viszonyítva viszonylag könnyen ránézhetünk, ráérezhetünk önmagunkra.
• Tanulhatjuk szubjektív színeinket, formáinkat.

5. Az ihletett alkotási folyamat lépései vázlatosan a selyemfestésben   

Elképzelés, vagy ihlet – mi is ez? Annyi mindentől kaphatunk inspirációt!

• Lehet egy élmény – amely olyan mélyen érint, hogy szeretném kifejezni.  
• Lehet egy személy, akinek a lénye érint meg.
• Lehet egy vágy valamire, annak az elképzelése, milyen lenne megélni.
• Lehet egy álomban vagy meditációban kapott kép.

Azon kapjuk magunkat, hogy színek, formák jelennek meg, és erős késztetés, hogy elkészítsük, anyagban lássuk, megfessük ezt a dolgot!

Előfordulhat, hogy a késztetés mellet erős bizonytalanság is van bennünk – képes vagyok rá, hogy a lelki szemeim előtt megjelenő képet, a lelkemben érzett kép-érzetet megjelenítsem?

Tervezés elméletben, a fejünkben nézegetjük, milyen lenne így, úgy.

•  Megnézhetjük, mások hogyan oldottak meg hasonló feladatokat.
• Módszerek után kutathatunk.
• Egyre tisztábban látjuk, mit szeretnénk megjeleníteni.

Ha sikerül meggyőzni magunkat, a vívódás után tettek következnek.

1. Tervezés a gyakorlatban.
2. Vonalas vázlatot rajzolunk
3. Megtervezzük papíron életnagyságban
4. Színvázlatot készítünk
5. Átrajzoljuk selyemre
6. Festés – miközben az eredeti tervhez tartom magam, fogadom a festés közben kapott inspirációkat.
7. Befejezés: mikor kész a mű? Amikor már egészen szép lett, és nem akarom elrontani? Lemondok ilyenkor a kockázatosnak tűnő végső ötleteimről? Ilyenkor még egy utolsó bátorságpróbán kell átmennünk: többnyire ilyenkor válik igazán élővé, egyedivé a festmény!
8. Akkor kész, amikor már sem elvenni, sem hozzátenni nem akarunk semmit.

Mire jó?

• Követve az intuícióinkat, a kreatív belső énünket, létrehozunk valamit, ami eddig nem létezett, és amely hatással van ránk, a környezetünkre.
• Bátran “elrontottuk”, az alkotási folyamatot végig vittük, ezáltal fejlődtünk, kapcsolódtunk, jelenlétben éltünk.
• Örömöt, szépséget éltünk át.
• Megerősödtünk önmagunkban.
• Összekapcsolódtak agyféltekéink, amely segít egy más minőségű életet élni, mint a hétköznapi életünk.