A selyemfestés kezdő lépései | Selyemfestés

A selyemfestés kezdő lépései

jún22

A selyemfestés kezdő lépései

Mielőtt nekifogunk a selyemfestésnek, érdemes egy kicsit befelé fordulni, lenyugodni. Van, aki meditál, van, aki alkotásokban gyönyörködik, van, aki megcsodál valamit (növényt, alvó gyermekét), lényeg, hogy a gondolataink ne zakatoljanak, tudjuk befogadni a szépséget, ami ránk vár!

Ha rendelkezünk egy alapkészlettel (selyemfestékek, kontúrozók, különböző vastagságú ecsetek, hernyóselyem alapanyag), akkor első lépésként csak tegyünk egy kirándulást a selyemfestés világába azzal, hogy kipróbáljuk őket!

Legelőször is a selymünket valamire rögzíteni érdemes (kivéve, ha úgynevezett ablakképünk van, ami azt jelenti, hogy egy merev drót keretre fel van feszítve és rögzítve a selyem), hogy szép sima felületen dolgozhassunk és ne érjen le festés közben az asztallaphoz.

Kezdetben megteszi egy régi képkeret, amihez hozzá rajzszögezhetjük selymünket, ügyelve, hogy ne legyen hullámos. (Háromlábú rajzszög a legalkalmasabb.) Persze a selyemfestő keret még jobb megoldás (ezen munka közben is feszíthetjük a selymet), ezt is, és mindenféle kelléket beszerezhetünk a hobbi-boltokban.

Rögtön az elején kipróbálhatunk különböző anyagokat (selyeming háta, turkált kendő stb.), fontos, hogy valódi hernyóselyem legyen. (Silk felirat a címkéjén.)

Kezdetnek kipróbálhatjuk a következő négy festési módot, hogy lássuk, mi az, ami tetszik, melyik illik leginkább elképzeléseinkhez?

1. Száraz selyemre híg festékekkel festünk.

Vékony, vastag selyemre is lehet… elképesztően gazdag variációk már az első lépésben! Vastag ecsettel festve különböző színeket egymás mellé – gyönyörűen összefutnak, csodálatos színátmenetek jönnek létre. Vékony ecsettel, ha hagyjuk megszáradni: különleges foltok, vonalak jönnek létre.

2. Nedves selyemre, ugyanez.

Ecsettel bevizezhetjük az alapanyagot festés előtt. Ne álljon rajta a víz, csak legyen nedves. Így még könnyebb összemosni a színeket, de a színek intenzitása nem olyan erős, mint az előző esetben.

3. A kontúrozó (gutta) kipróbálása.

Többnyire valami tubusféleségben áll rendelkezésünkre ez a sűrű festék, amellyel rajzolhatunk, kontúrvonalakat húzhatunk, amelyek megállítják a festék futását a selymen. Ha kipróbáláskor túl vastagnak találjuk a vonalat, használhatunk szűkítőt – ezzel vonalaink vastagságát pontosíthatjuk (különböző méretben kapható), de számíthatunk a szűkítő kimosásának nem mindig kellemes feladatára is. (Ha nem várjuk meg, míg beszárad, könnyebb.)

A kontúrozóval körülrajzolt területről nem fut ki a festék – csak akkor, ha nem érnek össze teljesen a vonalak és rés marad köztük. Nagyon ritka, hogy valakinek elsőre sikerül szép egyenletes vonalakat húzni – bízhatunk benne, hogy a gyakorlattal egyre biztosabb, szebb vonalaink lesznek! Ha készen vagyunk a kontúrozással, festés előtt érdemes várni a száradásra, ha nem akarjuk elmaszatolni. Hajszárítóval öt perc alatt kész lehetünk.

Aztán a színekkel való kifestés következik - a híg festékek viselkedését már ismerjük az előzőekből. Elég csak odapöttyenteni a festéket és az szétfut, ha tud, egész a kontúrig.

4. Só, víz, híg festékek.

Készítsünk el egy szép színes színfoltokkal teli felületet! Ne hagyjuk megszáradni, hanem amíg még nedves, próbáljuk ki, mi történik, ha vizes ecsetünkkel rápöttyözünk, vonalakat húzunk! Aztán megsózhatjuk… Ehhez használhatunk durva szemcséjű konyhasót vagy a „sóeffekt” néven forgalmazott nagy szemű sót.

Variálhatjuk is: alaposan megsózunk egy felületet, máshova csak egy-egy szemcsét teszünk… sávokat is kialakíthatunk. Aztán hagyjuk, és csak figyeljük a száradás folyamatát! Nagyon izgalmas!

A selyemfestésben tett kirándulásunk végén észrevehetjük, hogy mennyi tapasztalattal vagyunk gazdagabbak! Megfigyeltük különböző anyagok viselkedését, szembesültünk kellemes és kellemetlen meglepetésekkel… A gyönyörű színek játéka ezen a lágy, fényes anyagon valószínűleg elbűvölt és gyönyörködtetett – talán még a külvilág is megszűnt létezni a festés idejére.

Úgyhogy: Belevetjük magunkat a selyemfestésbe! Például, hogy:

Kifestünk egy mandalát.

Talán elsőre még nem magunk rajzoljuk (bár, miért ne?), hanem választunk egy kész mandalamintát. Fénymásoló segítségével a kívánt méretre igazíthatjuk. A kontúrozóval való rajzolás előtt érdemes rögzíteni a selymet a mintához, hogy ne csúszkáljon el munka közben. A selyem áttetsző, a vonalakat húzzuk ki fekete filctollal, hogy jól lássuk. Egy lehetőség, hogy kontúrozás előtt fantomfilccel (elillan pár nap alatt, vagy ha víz éri) előrajzoljuk a mintát a selyemre.

Néhányan úgy érzik, ez hasznukra van, mert akkor a minta már a „kezükben van”, könnyebb a kontúrozás. Ha ezt a fázist kihagyjuk, akkor rögtön a guttával rajzolhatjuk az alulról áttetsző mintát. Rajzolás közben forgathatjuk, kezünk alá igazíthatjuk, hogy minél könnyebben, szebben tudjunk kontúrozni. Ha kész a rajz, vegyük le a ragasztódarabokat és szárítsuk meg a guttát.

Kifestés: ha belülről kifelé haladunk, a világosabbtól a sötétebb színek felé, sugárzó hatása lesz a mandalának. Használhatjuk egy szín több árnyalatát, ezeket egymás mellé festve gyönyörű színátmeneteket hozhatunk létre.