Hogy sikerült a TV-szereplés?
„Hogy sikerült a TV-szereplés?” Ezt a kérdést kapom most mindenfelé, ahol tudják, január 19-én újra adásban voltam, a Duna TV Család-barát magazinjában. Én voltam a „kreatív sarok”. 1 éve hívtak először, akkor alig tudtam megszólalni, annyira izgultam ott az elvarázsolt kastélynak tűnő idegen világban. Második a Fem 3 Café-ban volt, akkor már kezdtem oldódni, nem ugrott ki a szívem a helyéről… Most pedig lámpalázas voltam persze, de egész jól túltettem magam rajta. Felpezsdített, izgalommal töltött el a lehetőség, hogy ha csak picikét is, de sok embernek tudok megmutatni abból a világból, amelyben én otthon vagyok.
Izgatott voltam… Reggel összepakoltam a sok képet, sálat, és indultam. Tudtam mi a menetrend: smink, fodrász és bekészülés, néhány szó a stáb tagjaival, mindenki kedves és segítőkész… Az volt a kérés, hogy a műsor ideje alatt fessek meg egy mandalát, amelynek a folyamatát felveszik, és a nézők láthatják egyenes adásban. Előző nap elkészültem a mandala tervvel, de hogy mennyi idő lesz a megfestése csak sejtettem, nincs két egyforma mandala… Egyébként sem szoktam lemérni, tisztán hány perc a kifestés. A kontúrozást előző nap előre elkészítettem persze, le is vasaltam, de hát sosem lehet tudni, a kontúr is néha nem tart, átereszt… Szóval, volt okom az izgalomra. Most lemérhettem, 80 perc volt a műsoridő, ez alatt készen lettem egy 25 cm-es mandalával.
Még egy dolog aggasztott: ilyeneket szoktak kérdezni, hogy „mitől szerencsehozó egy mandala” és hasonlók. És néznek rám, hogy én majd most megmondom, milyen mandalát kell választani ahhoz, hogy az életünkből minden „rossz” eltűnjön! Jaj! Most hogy mondjam azt, hogy nincs ilyen? Egyenes adásban! Nem tudok festeni, sem én, sem más olyan 15-20 cm-es kerek mandalának mondott tárgyat, amely gyógyulást hoz minden betegnek (mert gyógyító mandala a neve). De ettől még segítheti a gyógyulását valakinek… Hogy magyarázzam ezt el? Szerencsére Novodomszky Évával és Dallos Szilviával, a két műsorvezetővel sikerült beszélnem már műsoron kívül, és rögtön értették, hogy ezek a képek is olyanok, mint egy vers, vagy novella… Dallos Szilvia (színésznő egyébként) elbeszéléseket ír, fel is olvasott néhányat a műsorban, így nem volt nehéz dolgom. Nagyon tetszettek nekik a selymek, amelyeket vittem, ennek nagyon örültem!
2.5 órát voltam bent a stúdióban, alaposan körülnézhettem… Egy nagy dobozban (épület) kisebb doboz (szoba-szerűen berendezve), egyik oldalán kamera-erdő, rengeteg lámpával föntről és oldalról. Monitorok az adásról, látható, amikor a reklámok mennek… de azonnal azt is láthattam, hogy épp közelképet mutatnak az ott ülő személyről vagy távolit. Valahol a közelben a rendező figyeli az egészet és adja az utasításokat láthatatlanul. A gyártásvezető a karmester a hadszíntéren, tőle jön a figyelmeztetés: 20 másodperc felvételig! Mindenki elnémul, megáll a szereplők és a technikusok hada… Milyen lehet napról-napra ebben a feszültségben dolgozni? Élő adás, te jó ég, nekem egy évben egyszer-kétszer milyen megterhelő, ők meg minden nap… Ez a helyzet nagyon összekovácsolja a stábot, az emberek törődnek, figyelnek egymásra, az egész egy nagy összehangolt csapatmunka. Annyira elképesztő, hogy így képesek együttműködni emberek, és összehangolt munkájukból létrejön egy produkció! Összehangolódni, összekapcsolódni, egységbe kerülni… Ez a létrejövő Egy már egy új minőség, sokkal nagyobb dolgokra képes, mint összetevői, az egyének. Valójában most is részei vagyunk az Egynek, csak nem vagyunk tudatában… De a tudatos, egy célra irányuló összekapcsolódás csodákat hozhat létre. Mint például TV műsor egyenes adásban!
A főző és a kreatív sarok volt a színesítés az (egyébként sok apró részletből összerakott) adásban, szerintem jól színesítettük az egyébként szépen a pályáján futó műsort. Kár, hogy a nézők nem kóstolhatták meg a sütőtökös tésztát, amit a lányok készítettek. Hm, finom volt!
Azt szeretném, hogy legközelebb olyan műsorban vehessek részt, ahol megmutathatok valamit a munkám lényegéből: az elmélyülésből, ihletett alkotásból, a kreativitás életünkre gyakorolt hatásából. Ennek megmutatásán dolgozunk a honlapon, Facebookon, képgalériákat hozunk létre, cikkeket rakunk fel – de leginkább személyes élmények által lehetséges megtapasztalni. Várlak szeretettel programjaimon!
