Személyes élménybeszámolók mandalafestésről | Selyemfestés

Személyes élménybeszámolók mandalafestésről

Mandalafestés, mandala részlet
nov03

Személyes élménybeszámolók mandalafestésről

Az utóbbi napok festés-élményeiből válogattam. Az első kettő egy gyakorlónapon született mandalás élménybeszámoló, a harmadikat én írtam le legutóbbi mandalám születéséről.

 

Mandalafestés személyes élménybeszámoló, Blanka:

Rég nem nyúltam ecsethez, selyemhez - ez a nyár valahogy elrepült festés nélkül. Izgatottan vártam a gyakorló napot, de nem igazán készültem rá. Sem témával, sem sablonnal, sem színekkel. Kíváncsi voltam "mi sikerül". A tervezésnél a szokásos firkálgatás, gondolkodás nélküli rajzolgatás remekül ment - végre sikerült kikapcsolni a fejemben a "nagyfőnököt". A kis részlet mandalává alakulása csodálattal tölt el - sosem tudom igazán mi lesz belőle. Izgulok és lenyűgöz a folyamata. Ez most egy jó nagy mandala lett - 30 cm átmérőjű ablakképre került az arany kontúr.

Egy számomra különleges technikát próbáltam ki Liza mentorálásával: a kontúrt száradás után rávasaltuk a festetlen formára, ezután először a hátsó oldaláról színeztem meg a képet. A rózsaszín, a világoskék és a türkiz varázslatos világába merülve festegettem. Az alapszíneket többféle hígításban készítettem elő, először a zsebkendőkön próbálgattam az árnyalatokat, utána festettem meg a selymet. Ezúttal türelmesen, lassan festettem, megvártam a száradási időket és nem vártam túl sokáig sem. Végre, végre, ez is sikerült! Tetszett, hogy ez az alapozás-szerű festés nagy szabadságot adott, nem kellett a mintára szigorúan odafigyelni, az árnyalatok és színek szabadon összefolyhattak.

Az eredmény olyannyira tetszett, részemről ezzel a sikerélménnyel zárulhatott is volna a nap... Mindig nagyon izgulok, ne rontsam el. Pedig számtalanszor tapasztalhattam már: 1. mások is 'elrontják' (szerintük), mégis gyönyörű kép készül (szerintem) 2. ha 'elrontottam' sem dőlt össze a világ, a selyem és a festék számtalan újabb lehetőséget kínál, csak folytatni kell 3. sötétebbre mindig lehet festeni :-D

Ezután jött a kép "első oldala". Persze azért ennek is nekiláttam... Vékonyabb ecsetekkel igyekeztem árnyalatokat adni a formáknak, majd a legvégén egy egészen sötét árnyalattal keretet adtam a képnek.

Meglepő módon újra elégedett voltam az eredménnyel. Most először éreztem őszintén és igazán, tetszik amit alkottam. Szép! Nahát! Tudok én is szépet alkotni!

A végső díszítésre sajnos nem maradt már időm - és energiám sem. Teljesen kiborultam és elfáradtam a sok izgalomtól. De újra meg újra meg fogom próbálni! Csodálatos érzés szabadon alkotni! Boldog vagyok, amiért korábban nem adtam fel, a sok kudarccal és frusztrációval töltött óra után talán végre legyőztem az "iskolapados parát" és végre-végre csak úgy magamnak alkotok. Köszönöm, Liza!

 

Mandalafestés személyes élménybeszámoló, Kati:

A mandalafestést egy nagyon összetett folyamatként élem meg - melynek minden egyes lépését külön-külön élvezem. Többek között azért is, mert a hétköznapokban egy tervezős/számítós típus vagyok, szeretem előre tudni, hogy mi vár rám, mi hogyan végződik, és nehezen engedem, hogy "maguktól" alakuljanak a dolgok. A mandalafestés során viszont megtapasztalhatom, hogy az egy dolog, hogy milyen elképzelésekkel indulok neki - a végeredmény a folyamat során alakul, az egyik lépésből adódik a másik, mindig az adott pont határozza meg a következőt. Annál előrébb nem látok - viszont abban biztos lehetek, hogy ami van, az már magában rejti a következőt, "csak" rá kell éreznem, meg kell látnom. És ezt a "vadászatot"  hihetetlenül élvezem.

Kezdem a tervezéssel, ahol a körcikk egy részét alkotom csak meg: vonalakat húzva - radírozva felváltva - míg azt nem érzem, hogy na, ez lesz az. Bár sejtem, hogy fog kinézni, ha már ráviszem a mintát a körre, eddig mégis sok meglepetés ért, amikorra elkészült a teljes mandala. Olyan minták is megjelennek, amiket "nem én terveztem oda", hanem a mandala sajátja… ezután jönnek a színek.

Van elképzelésem a színvilágról, kiválasztom a tégelyeket és el kezdek festeni... és megint beindul az érzés alapján történő módosítgatás. Jó hogy kitaláltam, hogy az itt ilyen és olyan legyen, de ránézek, és nagyon nem jó úgy… úgyhogy akkor jön valami más. És addig-addig, amíg egyszer csak összeáll, most már színileg is az egész.

De még nincs kész. Még ott a lehetőség, hogy kontúrral díszítsek, kitöltsek, továbbvigyek vonalakat, kihangsúlyozzak valamit stb. Ezzel a részével is nagyon szeretek elbíbelődni, mert igazából ez a finomítási folyamat az, amivel még többet elő lehet hozni az eddig láthatatlanul jelen lévő részletekből. És szinte észre se veszem, hogy már 6-7 órája benne vagyok a folyamatban, míg egyszer csak el nem érem azt a pontot, amikor már nincs hiányérzetem a képet nézve, és érzem, hogy még egy elhelyezett pont meg már egyenesen túlzás lenne. Számomra ez jelenti azt, hogy elkészültem… És ránézek a képre, ami nem igazán néz ki úgy, mint ahogyan a reggel folyamán elképzeltem, és mégis azt érzem, hogy ez az enyém, belőlem jött, csak reggel még én sem tudtam, hogy valójában ez van bennem...

 

Mandalafestés személyes élménybeszámoló, Liza:

Úgy kezdődött, hogy egy tanítványom fekete és szürke festéket kért. Persze, vannak ilyen színű festékeim, csak a ritka használat miatt nincsenek előtérben. Elővettem, és kíváncsian figyeltem, mit kezd vele a mandalafestés során? Pirosat és narancsot tett mellé, és az eredmény teljesen lenyűgözött… Eddig ezt a színvilágot kerültem, nem vettem róla tudomást, de most… Huh, micsoda energia! Én is szeretnék ilyet! Fekete, szürke, vörös – ezekkel a színekkel szeretnék mandalát festeni. Hogy miért, nem tudom, de ellenállhatatlan vágyam támadt ezekre a színekre!

Kiválasztottam a mandala mintát – korábban egyszer már megfestettem egészen más színekkel, de most ezt éreztem magamhoz közel, ezekhez a színekhez. Végig jelen volt az erős bizonyosság és az öröm: igen, ez az! Ez most kifejez belőlem valami fontosat! És a kíváncsiság: vajon mi az? Miről szól ez a kép, mit tükröz, mi a mondanivalója nekem, másnak?

Megfordultak a fejemben gondolatok a festés során… skorpió… tűz… föld… születés… vulkán… szív… szeretet… érzések… intenzitás… sötétség és fény… ellentétek… kibontakozás a sötétből… rend… teremtés… egyensúly…

Még mindig nincs címe, mert nem tudom egy-két szóra szűkíteni a lényeget. De örömöt ad és nagyon kifejezi azokat az erőteljes érzéseket, amelyek bennem munkálkodnak. A festés és a szemlélés során gyönyörködöm, mélyen magamba merülök, és felismeréseim támadnak magamról, az életről.

 

Mindenkinek más az élménye mandalakészítés közben, után… Ha szívesen megosztod te is a tiédet, írd le, küldd el nekem! 

 

Kezdő mandalafestő tanfolyam legközelebbi indulását itt megnézheted.

Kati mandalája
Blanka mandalája készül
Blanka mandalája készül
Blanka mandalája készül
Blanka mandalája, már csak az utolsó simítások vannak hátra!
Liza mandalája "Skorpió"